NÉMETH LÁSZLÓ KELET-EURÓPAI KONCEPCIÓJA ÉS SZEKFŰ GYULÁVAL FOLYTATOTT VITÁJA | TARTALOM | I. |
FEJEZETEK
{3-387.} A négy évtized termését átfogó három kötet amely tematikus gazdagságával, érvelésének árnyaltságával, szigorú tárgyszerűségével akkor is lenyűgöz, ha sok kérdésben nem osztjuk a szerző álláspontját mindenekelőtt két kérdéssel szembesített. Az egyik feltehetően közös olvasói élmény: miért késtünk írásainak közreadásával? A másik személyes emlékhez kapcsolódik, ám közérdeklődésre tarthat számot és az életmű értékelésének magas feszültségfokú vitakérdéseként is értelmezhető.
1976 őszén dokumentumfilm készült Erdei Ferencről. Ebben más kortársai mellett Bibó István is felidézte emlékeit. A forgatás után Erdei egykori dolgozószobájában hosszan elbeszélgettünk a család tagjaival, majd a gépkocsihoz kísértük Bibót. A Benczúr utcai ház udvara sötét, a járda jeges volt. Csoóri Sándorral, Sára Sándorral és Hanák Gáborral ők voltak a készülő film társszerzői , mert féltünk, hogy megbotolhat, közrefogtuk őt. Beszélgetésünk számos mozzanatára csak homályosan emlékszem, a kertben elhangzott néhány mondata azonban mélyen emlékezetembe rögzült. A történelmi és a biológiai idő „aszinkronitásáról” kezdett beszélgetést folytattuk. Bibó gondolataiba mélyedve hallgatta „elmélkedéseinket”. Melyikünk mondta: „az idő kiszámíthatatlan játékos”, nem tudom, mint ahogy arra sem emlékszem bizonyosan, kitől származott a formula: Erdei-képünk is más lenne, ha a betegsége a mezőgazdaságunk nagy fellendülése előtt viszi el. Az a pillanat azonban máig előttem van, ahogy Bibó megállt, felénk fordult. Töprengve, szaggatottan fogalmazott: „A Ferenc által érvényesnek tekintett premisszákat én 1945 után nem fogadtam el, s a falvainkban végbement változásról is másképp vélekedtem: sajnos a paternalizmus ma is erősebb, mint az új közösségi morál. Pályaképét {3-388.} mégis új fénybe helyezi, hogy gondolatilag előkészíthette s a maga eszközeivel támogathatta a falvak modernizálását. Igen. Ferenc biológiailag és történelmileg is 1971-ben fejezte be pályáját.” Ekkor egy kis szünetet tartott. „S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt: 19451948.”
Súlyos szavait érthetően csend fogadta; közben továbbtapogatóztunk a félhomályban. Mikor a gépkocsihoz érkeztünk, a csöndet megtörve, csak ennyit mondott: „Fárasztó dolog ez a televíziózás.”
Két kérdést említettem: a második Bibó idézett szavaival kapcsolatos. Részletesebben erre kísérelem válaszomat megfogalmazni.
Az idézett állítás jelentheti azt, hogy a történelem elsősorban ezekben az években biztosított cselekvési teret a számára, cselekvésen aktív jelenlétet, a történelmi folyamatok befolyásolásának közvetlen vagy közvetett formáit értve. Ebben az értelemben az állítás kiegészítésre szorul: 19371938-ban csatlakozott a Márciusi Fronthoz; 1956 drámai napjaiban ha csak rövid időre, órákra is Bibó István a Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) képviseletében, a Nagy Imre-kormány államminisztereként vállalt szerepet, s a két manifesztuma szerepet játszott az események alakulásában. Műveinek megkésett megjelentetését ez a körülmény magyarázza leginkább.
Minősítheti-e kijelentése különböző időszakokban írt tanulmányai mélységét, érvényességét? Összegyűjtött írásait olvasva úgy véljük, nem; ám arra a kérdésre, hogy az értékek milyen folytonossága jellemzi az életművét, illetve mikor és milyen hatásokra visszavezethetően jelennek meg új minőségek munkásságában, a válasz csak a szaktudományok (jog, politológia, történelem, szociológia) kutatási eredményeire építő, monografikus munka keretében fejthető ki. Ezen utószó csak a fontosabb tendenciák jelzésére korlátozódhat, s ezért az életmű korszakolásával kapcsolatos válaszunk számos vonatkozásban csak hipotetikus lehet, jóllehet előlegezzük: legfontosabb művei szerintünk is az általa megjelölt időszakban láttak napvilágot.
NÉMETH LÁSZLÓ KELET-EURÓPAI KONCEPCIÓJA ÉS SZEKFŰ GYULÁVAL FOLYTATOTT VITÁJA | TARTALOM | I. |