Eredeti kép

MOSES MENDELSSOHN
(1729-1786)

Az irodalmi világban köztudomású, hogy Lessing Mendelssohnról mintázta leghíresebb, legszebb drámájának, a "Bölcs Náthán"-nak címszereplőjét. Ezt számos német antiszemita vette felettébb rossznéven és talán még mindig akadnak, akik felróják a nagy német írónak, hogy ez a Moses Mendelssohn nemcsak a híres drámában képviseli a bölcsességet és emberségességet, de az életben is jó barátok voltak. És alighanem még azt is elmondhatjuk, hogy a német felvilágosodás szellemi mozgalmának ők ketten voltak irodalmi főalakjai.

A vallásos zsidó családban született Mendelssohn 13 éves korában került Berlinbe, ahol mindhalálig élt és hatott az olvasók széles köreire. Iskoláit kijárva németül, héberül, latinul, görögül egyforma biztonsággal tudott. Természetesen jártas volt a francia nyelvben is, hiszen az akkori német, főleg porosz irodalom leghaladóbb része, élén az írónak is fontos királlyal, Nagy Frigyessel, úgy igyekezett szakítani a múltra emlékeztető latinnal, hogy a francia nyelvre tért át. Nagy Frigyes verseit is, vitatkozó prózai írásait is franciául írta. Az igazi német felvilágosodás - élén éppen Lessinggel és Mendelssohnnal - erőteljesen hirdette a német nyelvű német nemzeti irodalom érvényesülésének jogát.

A hamar nagyon művelt fiatalember 21 éves korában házitanító lett, zsidó gyermekeket nevelt a német beszédre és némettudatra. Már ekkor kezdett könnyed és kellemes német nyelven olyan filozófusokat népszerűsíteni, akik a felvilágosodás előkészítői vagy kezdeményezői voltak. Wolff, Leibnitz, Spinoza, Shaftesbury műveit ismertette, egyik-másik művüket fordította is. (A német Leibnitzot is fordítani kellett, mert ő is franciául írta műveit). - Később - amikor megnősült és biztonságos, nyugodt életet kívánt, egy gyáros könyvelője lett. Ezt a mesterséget is megtanulta. És eközben maradt elég ideje tovább tanulni, elmélkedni, írni. 34 éves korában első díjat nyert a Tudományos Akadémia filozófiai pályázatán, ahol a nála öt évvel idősebb, de már ismert nagy filozófus, Kant csak a második díjat érte el. Kant ettől fogva mindvégig, Mendelssohn halála után is tisztelettel és nagy elismeréssel szólt és írt Mendelssohnról.

Hosszú évek alatt elkészítette igen fontos bibliafordítását. Ez első kiadásban németül, de héber betűkkel jelent meg. Azért így, hogy a héber betűkkel biztonságosan olvasó művelt zsidókat hozzászoktassa a német nyelvhez. Később természetesen ez a fordítás is áttért az akkor használatos gót betűkre. - Zsidó teológusok részéről nem egy indulatos kritika igyekezett lebecsülni túlságos könnyed, népszerű hangvétele miatt ezt a fontos művet. A német nyelvben azonban Luther halhatatlan bibliafordítása után ez a Szentírás a következő fontos német nyelvfrissítés.

Tulajdonképpen nem elméletteremtő filozófus, hanem filozófiai elméleteket népszerűsítő bölcseleti író volt, aki a maradi gondolkodás - vallási és világi maradiság - közepette a haladást szolgáló tanításokat népszerűsítette. Műveiben a vallások és a világi hatalom elkülönülését értelmezte. Mélységes istenhittel volt ellenfele minden ortodoxiának, a különböző monoteista (egyistenimádó) vallások egyenrangúságát hirdette. Lessing a "Bölcs Náthán"-ban népszerűsítette azt a hangoztatott példázatát a három egyforma gyűrűről, amely szerint ugyan csak az egyik valódi, de egyik tulajdonos se tudja, melyik az az egyetlen. - A hasonlat egyébként Boccaccio egyik szellemes novellájából származik, s Mendelssohnon át került Lessing híres drámájába.

Leghíresebb és legnagyobb hatású műve a "Jeruzsálem, avagy a vallásos hatalomról és a zsidóság lényegéről". Ez az egyházi és világi intézmények szétválasztásának szükségességéről szól. Már korábbi művei is hamar ismertté váltak Európában, sok vitát is váltottak ki, de időszerűségük azóta se csökkent. A probléma a felvilágosodás óta szakadatlanul jelen van a politikában is, a vallásos irodalomban is.

Már életében is nagy volt a híre és népszerűsége. A kortárs francia felvilágosodottak, az angol bölcselkedő írók ugyanúgy becsülték, mint a Mária Terézia- és II. József-korabeli osztrák és magyar gondolkodók. Nálunk Kazinczy Ferenc önéletrajzában ugyanolyan elismerően említi azokat a hazai zsidó tanítókat, akik Mendelssohnnal folytatnak levelezést. - Ez nem is volt ritkaság. Mint a felvilágosodás nem egy bölcse - például Voltaire - ő is széles körű levelezést folytatott Európa különböző tájain élő és munkálkodó művelt emberekkel. Kazinczytól tudjuk azt is, hogy a hazai zsidó iskolák magas színvonala a tanítóknak Mendelssohnnal fenntartott kapcsolatának köszönhető.

A zsidók európai asszimilációjának ő volt a legfőbb elméleti előkészítője. Akik őt követték, a történelmi szörnyűség a mi századunkban azokat is nagyobbrészt kiirtotta. Az életben maradottak kultúrája, nemzetükhöz hasonulása őt tisztelheti legfőbb előkészítőjének.


TARTALOM