• Bajomi D. (1969): A barlangi fauna osztályozása. Karszt és Barlang, 1969. I. 29-32. l.
• Bajomi, D. (1969): A Meteor-barlang faunisztikai vizsgálata. Karszt és Barlang, 1969. II. 61-64. l.
• Bajomi D. (1969): Examen faunistique de la grotte "Meteor" (Hongrie). Opusc. Zool., IX. 2. 235-247. l.
• Bajomi D. (1977): Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 23-28. l.
• Balázs D. (1954): Hogyan fedeztük fel az égerszögi cseppkőbarlangot. Magyar Nemzet, 1954. dec. 25.
• Balázs D. (1957): Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi Vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat. Bp.
• Balázs D. (1960): Barlangi légáramlás napi járása nyáron. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. szept.-okt. 411-428. l.
• Balázs D. (1961): A Szabadság-barlang. Karszt- és Barlangkutatás, 1961: II. 61-75. l.
• Balázs D. (1969): Adalékok a barlangi légáramlás tanulmányozásához. Karszt és Barlang, 1969. I. 15-24. l.
• Balázs D. (1974): Égerszögi jubileum. Karszt és Barlang, 1974. II. 93-97. l.
• Balázs D. (1978): A magyar barlangok idegenforgalma. Karszt és Barlang, 1978. I-II. 34. l.
• Barátosi J: (1961): Megnyílt a "Barlangtani Múzeum" Budapesten. Karszt- és Barlangkutatás, 1961. I. 35-38. l.
• Barátosi K: (1967): A Budai Várbarlang. Karszt és Barlang, 1967. I-II. 29-30. l.
• Barbie L. (1937): A pálvölgyi barlang. Turisták Lapja., XLIX. 59-60. l.
• Bekey I. G. (1913): A pálvölgyi barlangrendszer. Turisták L., XXV. 76-85. 1.
• Bekey I. G. (1914): A vecsembükki zsombolyok. Turista Közl., XXI. 34-38. 1.
• Bekey I. G. (1924): A solymári ördöglyuk részeinek elnevezése. Turisták L., XXXII. 59-62. l.
• Bella L. (1912): Újabb hazai barlangkutatások. Arch. Ért., XXXII. 4. 361-365. l.
• Benedek E. (1962): Beszámoló a dorogi "Kadic Ottokár" karszt- és barlangkutató szakosztály 1961. évi tevékenységéről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. márc. 30-31.
• Benedek E. (1962): Beszámoló a dorogi... 1962. évi tevékenységéről: Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. 163. l.
• Benedek E. (1966): Beszámoló a dorogi... 1965. évi tevékenységéről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1966. 14-16. l.
• Benedek E. (1967): Beszámoló a dorogi... 1966. évi tevékenységéről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1967. 30-31. l.
• Benedek E. (1976): Beszámoló jelentés a dorogi "József Attila" Művelődési Központ "Kadic Ottokár" barlangkutató szakkörének 1976. évi tevékenységéről. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 127-130. l.
• Berényi Üveges I. (1971): Az Abaligeti-barlang szifonjának áttörési kísérlete. Karszt és Barlang, 1971. II. 61-64. l.
• Berger K. (1940): A tapolcai barlang története. Barlangvilág, X. 3-4. 43-48. l.
• Bertalan K. (1956): Felfedezték a jósvafői Tohonya-forrás patakos barlangját. Karszt és Barlangkut. Táj., 1956. jan.-febr. 25.
• Bertalan K. (1959): A balatonfüredi barlang felfedezésének időpontja. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1959. dec. 48-49. l.
• Bertalan K. (1977): A magyar barlangkutatás története évszámokban. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 43-46. l.
• Bokor E. (1926): Új Duvalites Magyarországról. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung., XXIV. 44-44. l.
• Borbély S. (1955): Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben. Hidr. Közl., 35. 9-10. 317-362. l.
• Boros Á. (1964): Über die Moose, die unter dem Einflus der elektrischen Beleuchtung in das Innere der Höhlen in Ungarn und in der Tschechoslowakei eindringen. Internat. Journ. of Speleology., I. 45-46. l.
• Boros Á. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Boros Á. (1971): A barlangok felsőbbrendű növényvilága. Karszt és Barlang, 1971. II. 49-52. l.
• Boros L. (1976): A VMTE Tektonik (időközben Lakatos László) Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentése az évi munkájáról. Besz. az MKBT. 1976. évi tev. 236-243. l.
• Böcker T. (1975): A barlangi csepegés és a beszivárgás kapcsolata a Bükk-hegység keleti részén. Karszt és Barlang, 1975. I-II. 58. l.
• Böcker T. (1977): A hazai karsztvízkutatás gazdasági jelentősége. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 17-22. l.
• Czájlik I. (1962): A Vass Imre-barlang részletes hidrológiai vizsgálatának újabb eredményei. Karszt- és Barlangkutatás, III. 3-19. l.
• Czájlik L-Fejérdy I. (1960): Cseppkövekről csepegő vizek vizsgálata a Vass Imre-barlangban. Karszt- és Barlangkutatás, I. 97-102. l.
• Cauer, H. (1954): Chemisch-physikalische Untersuchungen der Klimaverhältnisse in der Klutert-höhle. Arch. f. physikalische Therapie. VI.
• Cholnoky J: (1918): A Balaton hidrográfiája. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. 2. 69-70. l.
• Czakó L.-Szenthe, I. (1977): Kutatási jelentés az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportjának 1977. évben végzett barlangkutató tevékenységéről. Kézirat. Miskolc, 1-22. l.
• Cziráky J. (1954): A Hévízi-tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidr. Közl., 34. 5-6. 241-250. l.
• Cziráky J. (1957): A hévízi tómeder felmérése és változások vizsgálata. Hidr. Közl., 37.1. 77-85.1.
• Cser F. (1967): A heliktitek képződési problémája. Karszt és Barlang, 1967. I-II. 21-28. l.
• Csernavölgyi L. (1975): Jelentés a KPVDSZ VMTE Barlangkutató Szakosztály "Tektonik" csoportjának 1974. évi munkájáról. Besz. az MKBT 1975. első félévi tev. 90-91. 1.
• Csernavölgyi L.-Hegedűs Gy. (1977): Alsó-hegy: "Tektonik". MKBT-OKTH barlangkataszterezési pályázat. Kézirat. Bp.
• Dancza J. (1939): A Kiskőháti zsomboly és barlangja. Természetbarát, XXVII. 5. 10-11. l.
• Darnay B. (1947): A Cserszegtomaji Biked csúcsán tört fel hajdanában az Őshévíz. Keszthelyi Újság, 1947. nov. 16.
• Dénes Gy. (1959): Beszámoló a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoportjának munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1959. szept. 18-21.
• Dénes Gy. (1961): A Meteor-barlang feltárása. Karszt- és barlangkutató, 1961. II. 83-85. l.
• Dénes Gy. (1961): Őszi expedíció a Meteor-barlangban. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1961. dec. 8.
• Dénes Gy. (1962): A Meteor-barlang. In: Jakucs L.-Kessler H.: A barlangok világa. Sport, Bp.
• Dénes Gy. (1962): Ötnapos föld alatti expedíció a Meteor-barlangban. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. jan:-febr. 13.
• Dénes Gy. (1964): Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az Észak-Borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964: 2-3. 30-33. l.
• Dénes Gy. (1965): Az Alsóhegy Torna-völgyi forrásai. Karszt és Barlang, 1965. I. 11-14. l.
• Dénes Gy. (1969): Mentési krónika. Karszt és Barlang, 1969. II. 78. l.
• Dénes Gy. (1970): Az első irodalmi adat a Tornai-Alsó-hegy zsombolyairól. Karszt és Barlang, 1970. I. 19-21. l.
• Dénes Gy. (1973): Középkori magyar barlangnevek. Karszt és Barlang, 1973. I-II. 5-6. l.
• D[énes] Gy. (1974): A Borókás-tebri-víznyelőbarlang. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1974. l. 32. l.
• Dénes Gy. (1975): A Meteor-barlang. In: Jakucs L.: Aggteleki-karsztvidék: Sport, Bp.
• Dénes Gy. (1975): Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei. In: Jakucs L.: Aggteleki-karsztvidék. Sport, Bp.
• Dénes Gy.-Vid O. (1977): A KPVDSZ Vörös Meteor TE Baradla Barlangkutató Csoport jelentése 1977. évi munkájáról. Kézirat. Bp.
• Dömötör S. (1945): A kenesei Tatárlik mondája. Balatoni Szemle, 2. 401-404. l.
• Dudich E. (1931): Az Aggteleki-barlang vizeiről. Hidr. Közl., 1930. 1-33. l.
• Dudich E. (1931): A barlangok biológiai kutatásáról. Áll. Közl., XXVIII. 1-23. 1.
• Dudich E. (1932): Biologie der Aggteleken Tropfsteinhöhle "Baradla" in Ungarn. Speleolog. Monogr., XII. Wien.
• Dudich E. (1932): Az Aggteleki-cseppkőbarlang és környéke. Bp.
• Dudich E. (1965): Höhlenbiologisches aus Ungarn 1958-1962. Karszt- és Barlangkutatás, IV. 41-53. l.
• Dudich E. (1969): Díszelnöki székfoglaló beszéde. Karszt és Barlang, 1969. I. 1-4. l.
• Ember S. (1977): Páli Ferenc (1953-1977). Karszt és Barlang, 1977. I-II. 77. l.
• Ember S. (1977): Plózer István (1948-1977): Karszt és Barlang, 1977. I-II. 76-77. l.
• Eszterhás I. (1962): A jósvafői Kossuth-barlanggal kapcsolatos problémák. Kézirat. Eger.
• Faber L. (1977): Új barlang a Gerecsében. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 67. l.
• Fekete Z. (1935): Adatok a hárshegyi homokkő geológiájához. Földt. Közt. 65. 126-150. l.
• Fényes E. (1847): Magyarország leírása, II. 61. Pest.
• Fényes E. (1851): Magyarország geographiai szótára, I-IV. Pest.
• Fodor I. (1975): Gyógybarlangok klímaviszonyainak komplex vizsgálata számítógépes feldolgozás segítségével, II. Speläotherapische Symp. der Internat. Union f. Höhlenkunde, 1972. Ungarn, Bp.
• Fodor I. (1976): Újabb adatok a barlangi légáramlásról: Karszt és Barlang, 1976. I-II. 21-24. l.
• Fodor I. (1980): Die vergleichende Analyse des Klimas der europäischen Heilhöhlen aus dem Aspekt der Anwendung der Speläotherapie, VI. Simp. Int. di Speleotherapia, Firenze-Munsummano Terme.
• Gaál I. (1937): Mi a valóság a Szelim-barlang mondájában? Természet. 33. 83-88. l.
• Gábori M. (1976): Les civilisations du Paleolitique moyen centre les Alpes et l'Oural. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Gábori M.-Gábori-Csánk V. (1977): A magyar középső-paleolitikum ökológiája. Földr. Közl., XXV. 1-3. 183-187. l.
• Gábori M. (1977): A magyar barlangok kutatásának régészeti eredményei. Karszt és Barlang, I-II. 33-38. l.
• Gadó P. (1965): A Szemlő-hegyi-barlangban talált kristályszálról készült röntgenvizsgálat eredménye. Karszt és Barlang, 1965. I. 19-20. I.
• Gádoros M. (1964): Műszeres vizsgálatok a karsztos beszivárgás megfigyelésére. ÉKME Tud. Közl., X. l. 99-107. l.
• Gádoros M. (1967): A jósvafői Nagy-Tohonya-forrás vizsgálata. Karszt és Barlang, 1967. I-II. 17-20.
• Gádoros M. (1969): Registrierung der Litoklasenbewegung unter den lunisolaren Einflüssen. 5. Internationaler Kongress für Speläologie. Abhandlungen Bd. 3. 42/1-42/4.
• Gádoros M. (1969): Beta- und Gamma-Aktivitát in wenigen Karsthöhlen. 5. Internationaler Kongress für Speläologie. Abhandlungen Bd. 3. 43/1-43/3.
• Gádoros M. (1969): Analyse der Tagesschwankung und Jahresschwankung der Lufttemperatur in der Höhle "Vass Imre". 5. Internationaler Kongress für Speläologie. Abhandlungen Bd. 3. 44/1-44/5.
• Gádoros M. (1969): Über die Wasserbewegung im tiefen Karst. 5. Internationaler Kongress für Speläologie. Abhandlungen Bd. 5. 15/1-15/6.
• Gádoros M. (1971): A Complex Investigation of the Nagytohonya Spring of Jósvafő: Karszt- és Barlangkutatás, VI. 79-98. l.
• Gánti T. (1962): A borsókőszerű képződményekről. Karszt és Barlang, 1962. I. 15-17. 1.
• Gebhardt A. (1934): Az Abaligeti-barlang élővilága. Math. és Term. Tud. Közl., XXXVII. 4. 264. l.
• Gebhardt A. (1933): A Mánfai-barlang fiziographiája. Barlangvilág, III: 1. 1-15. l.
• Germán E. (1976): Jelentés a "Herman Ottó" Barlangkutató Csoport 1976. évben végzett munkájáról. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 149-163. l.
• Gyenge L. (1963): A Diósgyőri Vasas TK Herman Ottó Barlangkutató Csoportjának jelentése 1963. évi kutatótáboráról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1963. VII-VIII. 138-139. l.
• Gyenge L. (1964): 190 m mélységet ért el a DVTK "Herman Ottó" barlangkutató csoport. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. VII-VIII. 140. l.
• Gyenge L. (1964): A DVTK "Herman Ottó" barlangkutató csoport beszámolója 1964 első félévéről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. 5-6. 104. l.
• Gyenge L. (1965): A DVTK "Herman Ottó" barlangkutató csoport 1964. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1965. 1-2. 11-13. l.
• Gyuricza Gy. (1980): Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pál-völgyi-barlangban. NME Közl., 18. 3-4. 217-230. l.
• Hajdu L. (1975): A barlangok algásodása és a védekezés lehetőségei. Internat. Congr. Baradla, 150. 201-207. I. Bp.
• Hajdu L. (1977): A magyar barlangok flórája. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 29-32. l.
• Hazslinszky T. (1965): Az Észak-Borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrológiai kérdése. Karszt és Barlang, 1965. II. 66. l.
• Hazslinszky T. (1974): Az Alsó-hegy vázlatos vízháztartási mérlege. Karszt és Barlang, 1974. I. 11-16. l.
• Hazslinszky T. (1975): A barlangi világítás kialakításának szerepe az algásodás elleni védekezésben. Internat. Conf. Baradla, 150. 209-215. l. Bp.
• Hazslinszky T. (1980): Hetvenéves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás (szerk.). 1-89. l. Bp.
• Hegedűs F.-Szlabóczky P. (1979): A Miskolc-Tapolcai-barlangfürdő geológiai felmérése. Karszt és Barlang, 1979. I-II. 13-16. l.
• Hegedűs Gy. (1978): A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése. Kézirat. Bp.
• Hégráth L. (1974): A Pál-völgyi-barlang. Kézirat. Bp. Hencz A. (1891): A hévízi forrás. Keszthelyi Hírlap, 16.
• Hillebrand J. (1911): Az ősember csontjai a Bükk hegység Balla-barlangjában. Földt. Közl., XLI. 92-95. l.
• Holly F. (1954): Fiatal barlangkutatók felfedezték Európa legnagyobb föld alatti vízesését. Béke és Szabadság, 1964. V. 28. 10. l.
• Holly I. (1960): A Malomtavi-barlang. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. jan.-febr.
• Hortolányi Gy. (1960): Víz alatti expedíció a Baradla Alsó-barlangjában. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. 40-42. l.
• Hortolányi Gy. (1960): Szifonmunka a Kossuth-barlangban. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. dec. 579-583. l.
• Hortolányi Gy. (1962): A tapolcai Tavas-barlang víz alatti folytatásának felfedezése. Karszt és Barlang, 1962. I. 33-36. l.
• Hortolányi Gy. (1963): Javaslat a Veszprém megyei Tapolca tavasbarlangjának kutatómunkáira vonatkozóan. Karszt- és Barlangkut: Táj., 1963. 7-8. 136-137. l.
• Horváth Gy. (1970): Újabb eredményes szifonátúszás a Baradla-Alsó-barlangban. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1970. 6. 9. l.
• Horváth Gy. (1972): A Baradla-Alsó-barlang eddigi feltárása. Karszt és Barlang, 1972. I-II. 51-53. I.
• Horváth Gy. (1974): Az Izbindis-forrásbarlang kutatása. Karszt és Barlang, 1974. II. 85-86. l.
• Horváth Gy. (1974): Újabb feltárások a Tapolcai-tavasbarlangban. Karszt és Barlang, 1974. II. 65-68. l.
• Horváth Gy. (1975): A Vörös Meteor TE "Nautilus" Barlangkutató Könnyűbúvár Csoport 1974. évi jelentése. Besz. az MKBT 1975. első fél. tev. 88-89. l.
• Horváth Gy. (1976): A VMTE "Nautilus" Vízalatti Barlangkutató Szakosztály 1976. évi jelentése. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 258-259. l.
• Horváth J. (1973): A Szemlő-hegyi-barlang új szakasza. Karszt- és Barlang, 1973. I-II. 48. l.
• Horváth J. (1965): A Szemlő-hegyi-barlang 1961-62. évi felmérése. Karszt és Barlang, 1965. I. 21-30. l.
• Horváth J.-Máté J. (1975): Ferencvárosi Természetbarát SK Barlangkutató Szakosztálya. Jelentés az 1975. évi működésről. Kézirat. Bp.
• Horváth T. (1979): Erfahrungen mit der Höhlenklimatherapie in der Heilgrotten von Tapolca auf Grund der Ergebnisse an 1000 Patienten. Sondersymp. Speläotherapie. Ennepetal. 59-72. l.
• Horváth T. (1980): Barlangterápia a gyermekkori obstruktív légzőszervi betegségek kezelésében. Gyermekgyógyászat, 31. 192-197. l.
• Horváth T.-Somogyi J.-Mészáros I. (1979): Barlangterápiás tapasztalataink krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedések kezelésében. Pneumat. Hung., 11. 481-487. l.
• Hunfalvy J. (1886): A Magyar Birodalom földrajza különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Bp.
• H. B. (1953): Új hatalmas barlangrendszert és benne az ország legnagyobb föld alatti vízesését fedezték fel Répáshuta közelében. Északmagyarország, IX. 173. 1953. júl. 25. Miskolc.
• H. K. L. (1930): Új barlangot fedeztek fel Cserszegtomajon. Turistaság és Alpinizmus, XX. 390. l.
• Iván J. (1935): A balatonfüredi Lóczy-barlang. Barlangvilág, V. 3-4. 39-48. l.
• Jáki R. (1970): A tatabányai Vértes László-barlang felfedezése. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1970. 6. 13-14. l.
• Jakucs L. (1948): A hévforrásos barlangkeletkezés. Hidr. Közl. XXVIII. 1-4. 53-61. l.
• Jakucs L. (1952): Aggteleki-cseppkőbarlang. Művelt Nép, Bp.
• Jakucs L. (1953): A Békebarlang felfedezése. Bp.
• Jakucs L. (1954): A pénzpataki cseppkőbarlang felfedezése. Élet és Tudomány, IX. 15. 464-468. l.
• Jakucs L. (1956): A barlangi árvizekről. Földr. Közl., IV. 4. 381-402. l.
• Jakucs L. (1959): Felfedező utakon a föld alatt. Bp.
• Jakucs L. (1959): A Béke-barlang gyógyhatásvizsgálatának első eredményei. Term. Tud. Közl., I.
• Jakucs L. (1959): Az aggteleki barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. Karszt és Barlangkutatás, I. 37-66. l.
• Jakucs L. (1962): Faggyúfáklyás expedíció. Sport. Bp.
• Jakucs L. (1963): A barlangi cseppkövek színeződéséről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1963. 7-8. 123-135. l.
• Jakucs L. (1963): A Meteor-barlang. Képes Magyarország, 1963. III. 5. 6. l.
• Jakucs L. (1971): A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Jakucs L. (1977): A magyarországi karsztok fejlődéstörténeti típusai. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 1-16. l.
• Jakucs L: Dénes Gy. (1975): Aggteleki karsztvidék. Útikalauz, Sport. Bp.
• Jakucs L.-Kessler H. (1962): A barlangok világa. Barlangjárók zsebkönyve, Sport. Bp.
• Jánossy D. (1969): Stratigraphische Auswertung der europäischen mittelpleistozänen Wirbeltierfauna: Text. I-II, Ber. deutsch. Ges. geol. Wiss. A. Geol. Paläont., 14. 367-438, 537-643. l. Berlin.
• Jánossy D. (1976): Die Felsnische Tarkő und die Vertebratenfauna ihrer Ausfullung. Karszt- és Barlangkutatás, 1973-74. 3-102. l.
• Jánossy D. (1977): A hazai barlangok gerinces őslénytani kutatása. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 39-42. l.
• Jánossy D. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Jaskó S. (1948): A Mátyáshegyi-barlang. MÁFI Évi Jel. B. Besz. a vitaülésekről, 133-155. l.
• Jellinek J. (1936): A Solymári barlang. Bp.
• Jordán K. (1900): A Hévízi-tó fenekének fölmérése. A Balaton tud. tan. eredm., II. 2. II. függ. 77. l.
• Juhász A. (1962): A Létrástetői-barlang. Karszt és Barlang, 1962. II. 45-49. l.
• Juhász A. (1965): Újabban feltárt jelentősebb barlangok Borsodban. Term. Tud. Közl., 1965. IX. 10. 469-474. l.
• Juhász M.-Lendvay Á. (1980): MKBT 25. Vándorgyűlése. Tatabánya, 1-16. l.
• Kaán K. (1931): Természetvédelem és természeti emlékek. Bp.
• Kadic O. (1915): A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. Földt. Int. Évk., XXIII: 147-278. l.
• Kadic O. (1921): A Hámori barlangok Borsod megyében. A Természet, XVII. 56-58. l.
• Kadic O. (1930): A balatonvidéki barlangok idegenforgalmi jelentőségéről. Balaton, 23. 8-9. 67-68. l.
• Kadic O. (1931): A lillafüredi Szent-István-barlang. A Természet, XXVII. 269-274. l.
• Kadic O. (1940): Cserépfalu vidékének barlangjai. Barlangkutatás, XVI. 141-228. l.
• Kadic O. (1942): A Budavári barlangpincék, a Várhegyi-barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Barlangvilág, XII. 3-4. l.
• Kadic O. (1943): A Gellérthegyi Szent-Iván barlang. Országjárás, 4. 43. 3. l.
• Kadic O. (1953): A Kárpáti-medence barlangjai. Magyarország, Csehszlovákia, Románia területén előforduló barlangok ismertetése. Kézirat. MÁFI Térképtár. Ad., 1575: I-II. 1-868. l.
• Kadic O.-Kretzoi M. (1927): Előzetes jelentés a Csákvári sziklaüregben végzett ásatásokról. Barlangkutatás, XIV-XV. 1-19. l.
• Ka. S. (Kalinovits, S.) (1978): Az FTSK "Delfin"... MKBT Meghívó, 1978. február.
• Karip Gy. (1982): A Pál-völgyi-barlang. Kézirat. I-III.
• Kárpát J. (1979): Bakonyi barlangi turistakalauz. Kézirat. 1-19. l.
• Katona L. (1907): Túlvilági látomások codexeinkben. Akad. Ért., 500-507. l.
• Kenessey B. (1929): A hévízi melegforrás. Vízügyi Közl., 102. l.
• Kerekes J. (1936): A Görömbölytapolcai tavasbarlang. Barlangvilág, VI. 1-2. 23-28. l.
• Kerekes J. (1937): Az ürömi Ezüsthegyi barlang. Barlangvilág, VII. 1-2. 23. l.
• Kerekes P. (1944): A Budakörnyéki hévizes barlangokról. Földrajzi zsebkönyv, 6. 21-33. l.
• Kessler H. (1927): A Vecsembükki és Almási zsombolyok első sikeres bemászása. Turistaság és Alpinizmus, 1927. 123. l.
• Kessler H. (1933): A zsombolyok keletkezéséről. Barlangvilág, 1933. 3-4. 20-22. l.
• Kessler H. (1933): Újabb kutatások a Nagy-Baradlában. Turistaság és Alpinizmus, XIII. 9. 239. l.
• Kessler H. (1937): Tavas barlang Tapolcán. Búvár, III. 3. l.
• Kessler H. (1938): Az aggteleki barlangrendszer hidrográfiája: Földr. Közl. LXVI. 1-30. l.
• Kessler H. (1938): A tapolcai Tavasbarlang. Term. Tud. Közl., 9. 422-424. l.
• Kessler H. (1940): Vass Imre, az Aggteleki barlang első kutatója. Turisták L., 1940. 267. l.
• Kessler H. (1953): A lillafüredi Anna-barlang forrásai. Hidr. Közl., 33. 1-2. 60-65. l.
• Kessler H. (1957): Az örök éjszaka világában. Kossuth, Bp.
• Kessler H. (1962): A tapolcai tavasbarlang. In: Zákonyi F.: A tapolcai tavasbarlang. II. kiad., Bp.
• Kessler H. (1968): Barlangklimatológiai és barlangterápiai vizsgálatok lehetőségei a magyarországi barlangokban. Gyógyfürdőügy, 3. 28-30. l.
• Kessler H. (1976): Barlangterápia lehetősége Budapesten. Gyógyfürdőügy, 3. 30-32. l.
• Kessler H. (1979): Staatliche Anerkennung und Unterstützung der Höhlentherapie in Ungarn. Internat. Sondersymp. Speläotherapie. Ennepetal. 38-40. l.
• Kessler H.-Megay G. (1955): Lillafüred barlangjai, Miskolc.
• Kessler H.-Mórik J.-Morlin Z.-Várkonyi Z. (1972): Lufthigienische Untersuchungen in der Tavasbarlang von Tapolca. Karszt- és Barlangkutatás, VII. 151-166. l.
• Kessler H.-Jakucs L.-Kordos L. (1980): Hetven év magyar barlangfeltárásai. 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. MKBT kiadv. Bp.
• Kirchknopf M. (1979): Zwanzig Jahre Speläotherapie in der Friedenhöhle. Internat. Sondersymp. Speläotherapie. Ennepetal. 53-58. l.
• Koch A. (1871): A Szentendre-Visegrádi és a Pilis hegység földtani viszonyai. Földt. Int. Évk., I. 147-199. l.
• Koch A. (1872): A csobánkai és a solymári barlangok. Földt. Közl., I. 97-105. l.
• Koch A. (1900): A Magyar Korona Országai kövült gerincesállat maradványainak rendszeres átnézete. A Magy. Orsz. és Term. Vizsg. Vándorgy. Munk. 30. 526-560. l.
• Koch S. (1966): Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Kocsis E.-Varga Cs. (1972): A Hajnóczy-barlang feltárása. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1972. 6. 10-14. l.
• Kölesi V. (1820): Az újonnan felfedezett Abaligethi Barlangok leírása. Tud. Gyűjt., 1820. X. 81-86. l.
• Kollár K. A. (1978): A Molnár János-barlang kutatása. Karszt- és Barlang, 1978. I-II. 64-65. l.
• Kollár K. A. (1979): Az esztramosi Rákóczi-barlangok víz alatti részeinek kutatása. Karszt és Barlang, 1979. I-II. 17-20. l.
• Kollár K. A.-Kalinovits S.-Söphen L.-Kertész T. (1978): FTSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály. Jelentés 1978. 1-107. l. Kézirat. Bp.
• Kolosváry G. (1933): Ökológiai kutatásaim a Bükk hegység barlangjaiban. Barlangvilág, III. 3-4. 11. l.
• Kordos L. (1971): Az Ezüsthegy, Ezüstnyereg, Nagy Kevély, Kevélynyereg, Kiskevély, Csúcs-hegy, Oszoly vonulat barlangjainak katasztere (Kevély csoport). A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésének melléklete. Kézirat. Bp. 1-104. l.
• Kordos L. (1972): Magyarország barlangkataszteri felosztása. Karszt és Barlang, 1972. I-II. 25-32. l.
• Kordos L. (1973): Adatok az Esztramos barlangjainak ismeretéhez. Karszt és Barlang, 1973. I-II. 7-13. l.
• Kordos L. (1974): Az Esztramos barlanggenetikai, hegységszerkezeti és üledékföldtani vizsgálata. Karszt és Barlang, 1974. I. 21-26. l.
• Kordos L. (1974): Jelentés a Hajnóczy-barlangban végzett őslénytani és üledékföldtani vizsgálatokról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1974. 5-6. 20-25. l.
• Kordos L. (1974): Jelentés a Vártetői-barlangban és a Fényeskő II. sz. víznyelőbarlangban végzett üledékföldtani vizsgálatokról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1974. 3-4. 64-69. l.
• Kordos L. (1975): A cseppkő szó eredete és jelentésének változásai. Karszt és Barlang, 1975. I-II. 29-31. l.
• Kordos L. (1976): A Kis-kőháti-zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata. A Miskolci Herman Ottó Múz. Évk. XIII-XIV. 567-585. l.
• Kordos L. (1977): Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai. 1975. december 31, és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 47-54. l.
• Kordos L. (1980): Régi idők hőmérői: a cseppkövek. Természet Világa, 1980. III. 5. 231-232. l.
• Kordos L. (1980): Gondolatok a barlangok klímájának állandóságáról. VI. Simp. Internaz. di Speleoterapia. Firenze-Monsummano Terme. 1980.
• Kordos L.-Tardy J. (1980): A magyarországi szpeleoterápia barlangklimatológiai és geomorfológiai feltételei. VI. Simp. Internaz. di Speleoterapie. Firenze-Monsummano Terme. 1980.
• Kósa A. (1963): A szögligeti Rejtek-zsomboly. Karszt és Barlang, 1963. II. 66-70. l.
• Kósa A. (1964): A zsombolyképződés kérdéséről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. 5-6. 88-89. l.
• Kósa A. (1968): Újabb adatok az Alsó-hegy zsombolyainak megismeréséhez. Karszt és Barlang, 1968. I-II. 17-20. l.
• Kósa A. (1976): A Rejtek-zsomboly. Élet és Tudomány, 1976. febr. 20.
• Kositzky J.-Várszegi S. (1964): Beszámoló a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Karsztkutató Szakosztálya 1964. I. félévi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. 5-6. 107-110. l.
• Kossuth L. (1883): Tanulmányok Báró Nyáry Jenő "Az aggteleki barlang mint őskori temető" című munkája felett. Archeol. Ért., II. 167-206. l.
• Kővári L. (1853): Erdély földe ritkaságai. Kolozsvár.
• Kretzoi M. (1956): A Villányi-hegység alsó-pleisztocén gerinces faunái. Geol. Hung. Ser. Pal., 27. 1-264. l.
• Kretzoi M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. Földr. Közl., 1969. 3. 179-204. l.
• Krolopp E.-Schweitzer F.-Scheuer Gy.-Dénes Gy.-Kordos L.-Skoflek I.-Jánossy D. (1977): A budai Várhegy negyedkori képződményei. Földt. Közl., 106. 3. 193-228. l.
• Kropf L. (1896): Pászthói Rátholdi Lőrincz zarándoklása. Századok, 716-727. l.
• Kubassek J.-Tar K. (1980): Geohidrológiai vizsgálatok a Béke-barlang vízgyűjtő területén. NME. Közl. 1980. I. 28. 3-4. 205-216. l.
• Kuchta Gy. (1958): A Jávorkúti-víznyelőbarlang felfedezése. Borsodi Szemle, II. 2. 47-50. l.
• Kuchta Gy. (1958): Néhány bükki zsomboly és víznyelőbarlang. Borsodi Földr. Évk., 1958. 19-20. l.
• Kuchta Gy.-Tóth J. (1955): A Vártetői-barlangok. Kézirat. Miskolc, 1-22. l.K. Gy. (1980): 1980. december 7-én... a Pál-völgyi-barlang. MKBT Meghívó, 1981. jan.-febr. 5-6.
• Láng S. (1953): A Pilis morfológiája. Földr. Ért., 2-3. 341-344. l.
• Láng S. (1955): Geomorfológiai tanulmányok az Aggteleki karsztvidéken. Földr. Ért., IV. l. 1955.
• Leél-Őssy S. (1954): A pilisi Legény- és Leány-barlangok. Földr. Ért., III. 3. 594-602 1.
• Leél-Őssy S. (1954): A Magas Bükk geomorfológiája. Földr. Ért., III. 2. 350-354. l.
• Leél-Őssy S. (1958): A Kevély-hegycsoport karsztmorfológiája és barlangjai. Földr. Ért., 7. 1. 17-33. l.
• Leél-Őssy S. (1958): Karsztmorfológiai vizsgálatok a balatonfüredi Lóczy barlangban és környékén. Földr. Ért., VII. 3. 379-381. l.
• Lénárt L. (1976): Tektonikai vizsgálatok a Létrási Vizes-barlangban és környezetében. Karszt és Barlang, 1976. I-II. 9-14. l.
• Lénárt L. (1977): A Zsombolyosoktól a Marcel Loubens csoportig. Miskolc.
• Lénárt L. (1977): Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Egy. Jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp.
• Lénárt L. (1978) Adatok a karsztos beszivárgás vizsgálatához a létrási Vizes-barlangban (Magyarország, Bükk-hegység) végzett csepegésmérések alapján. Nemz. Karszthidr. Szimp., I. 50-62. l.
• Lénárt L. (1978): Bejárási útmutató. (szerk.) 1-17. Miskolc.
• Lénárt L. (1979): Barlangok a Bükkben. BAZ. megyei Idegenforgalmi Hiv. kiadv., Miskolc, 1-71. l.
• Lénárt L. (1980): Újabb adatok a Bükk hegység leghosszabb barlangjának kutatásáról. NME Közl., 1980. I. 28. 3-4. 147-159. l.
• Lendvay B. Á. (1967): A Vasútépítő Törekvés II. sz. barlangkutató csoportjának jelentése a Lengyel-barlang 1964-66. közötti kutatásáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1967. 19-25. l.
• Lendvay Á. (1979): A Gerecse hg. 4630-as kataszteri egysége. MKBT-OKTH barlangkataszterezési pályázat. Kézirat. Bp.
• Lóczy L. (1907): Jegyzet Jordán Károly: A Hévízi-tó fenekének fölmérése. A Balaton tud. tan. eredm., II. 2. II. függ. 78.
• Lóczy L. (1913): A Balaton környékének geológiai képződményei. Bp.
• Loksa I. (1959): Das Vorkommen einer neuen Höhlencollembola (Folsomia antricola n. sp.). Opuscula Zoologica. 1959. II. l.
• Loksa I. (1960): Über die Landarthropoden der Teichöhle von Tapolca (Ungarn). Opuscula Zoologica, IV. 39-51. l.
• Loksa I. (1960): Faunistische-systematische und ökologische Untersuchungen in der Lóczy Höhle bei Balatonfüred. Ann. Univ. Sci. Budapestiensis. Sect. Biol., III. 253-266. l.
• Loksa I. (1961): Ökologisch-faunistische Untersuchungen in der Freiheitshöhle bei Égerszög. Acta Zoologica, VII. 1-2.
• Loksa I. (1962): Über die Landarthropoden der István-, Forrás-, und Szeleta-höhle bei Lillafüred. Karszt- és Barlangkutatás, III. 59-81. l.
• Loksa I. (1971): Megemlékezés dr. Dudich Endréről. Karszt és Barlang, 1971. I. 45-46. l.
• Lukács L. (1978): Írásbeli közlése az MKBT Dokumentációs Szakosztályának. Kézirat. Bp., 1978. máj. 10.
• Lukácsik J.-Juhász A. (1962): Beszámoló jelentés az MHT borsodi csoportjának karszt- és barlangkutató szakosztálya (Miskolc) és a diósgyőri bányászklub csoportja által 1962. évben végzett munkáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. VIII-X. 165-167. l.
• Majoros Zs.-Lénárt L. (1975): Cseppkőnövekedési vizsgálatok. Besz. az MKBT 1975. második félévi tev. 163-164. l.
• Malota H. (1979): Asthma bronchiale - Indikation für Speläotherapie (Internat. Sondersymp. Speläotherapie. Ennepetal. 36-37. l.)
• Margittay R. (1942): A Balatonfelvidék barlangjai. Balatoni Kurír, 1942. júl. 30.
• Markó L. (1960): Beszámoló a veszprémi barlangkutató csoport 1954-59. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. jún. 324. l.
• Markó L. (1962): A barlangi légáramlás szerepe a karsztbarlangok képződésénél. Karszt és Barlang, I. 1962.
• Ozoray Gy. (1962): A karsztosodó kőzetek üregeinek néhány genetikai problémája. Karszt és Barlang, 1962. II. 71-72. l.
• Ozoray Gy. (1965): A budapesti hévizes barlangok ásványos kitöltése. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1965. 1-2. 3-11. l.
• Palánkai J. (1959): 52 nap a szemlőhegyi Kadic-barlangban. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1959. okt. 15-17.
• Palánkai J. (1960): Beszámoló a Kinizsi Természetbarát Liga Barlangkutató Szakosztályának 1959. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. jan.-febr. 47. l.
• Pályi Gy. (1959): Cseppkövek és bevonatok színének tanulmányozása. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1959. I. 108-113. l.
• Panos V. (1960): A Budai-hegység hévforrásos karsztja és különleges lerakódásai. Hidr. Közl., 1960. 391. l.
• Pápa M. (1943): A barlangok romantikája. Barlangvilág, XIII. 1-2. 1-23. l.
• Papp F. (1942): Budapest meleg gyógyforrásai. Bp.
• Papp F. (1961): Szakértői vélemény a Bányászati Kutató Intézet részére. Dunántúl Karsztmorfológiája. Kézirat. Bp.
• Papp J. (1958): Új barlang nyomában a Bakonyban. Középdunántúli Napló, 1958. máj. 30.
• Páter J.-Pintér E.-Somogyi I. et al. (1974): Az abaligeti barlang komplex egészségügyi vizsgálata. Kézirat. Bp.
• Pávai Vajna Ferenc (1930): Forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésnél. Hidr. Közl., 10. 115-122. l.
• Pék J. (1975): A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1975. 1-71. l.
• Peregi I. (1940): A Forrásvölgy és a Kecskebarlang kialakulásáról. Barlangvilág, X. 18.
• Pétery K. (1980): Axonometrikus barlangtérképek. NME. Közl., 1980. I. 28. 3-4. 190-192. l.
• Petőfi S. (1962): Útirajzok, úti jegyzetek, úti levelek. Bp. 1962. I. 226. l.
• Plózer I. (1962): A malom-tavi Molnár János-barlang víz alatti járatainak kutatása. Karszt és Barlang, 1962. I-II. 13-16. l.
• Plózer I. (1972): A Hévízi-tó barlangjának és forráskráterének kutatása. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1972. 2. 17-18. l.
• Plózer I. (1974): Kutatómerülések a Vaucluse forráskráterében 1878-1967 között. Karszt és Barlang, 1974. II. 87-88. l.
• Plózer I. (1974): A magyarországi búvár-barlangkutatás története és bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1974. II. 55-64. l.
• Plózer I. (1974): A Hévízi-tó forráskráterének barlangjai. Karszt és Barlang, 1974. II. 73-78. l.
• Plózer I. (1975): Adalékok a Tapolcai-tavasbarlang kutatásához. Karszt és Barlang, 1975. I-II. 15-18. l.
• Plózer I. (1975): A Hévízi-tó kráterének forrásbarlangja. Beszámoló az MKBT. 1975. második félévi tev.
• Plózer I. (1976): Az Amphora Könnyűbúvár Sport Club Vizalatti Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentése. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 260-264. l.
• Plózer I. (1976): Könnyűbúvárok Hévízen. Delta, 1976. 5.
• Plózer I. (1976): A Vízalatti Barlangkutató Szakosztály 1976. évi jelentése. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 58-59. l.
• Plózer I. (1977): A Hévízi-tó forrásbarlangjának feltárása. Karszt és Barlang, 1977. I-II. 65-66. l.
• Plózer I. (1977): Situation of Hungarian Cave Diving in 1976. Karszt és Barlang, Special Issue. 1977. 67-69. l.
• Pogácsás Gy. (1975): Jelentés az 1974. évi Vecsembükki táborról. Kézirat. Bp.
• Rajman L.-Roda S.-Klincko K. (1971): Moznosti Speleoklimatickej terapie v Gombaseckej Jaskyni. Liptovski Mikulas.
• Révész T. (1947): Adatok az Észak-Bakony karsztosodásának ismeretéhez. Dokt. Ért., Bp. 1947.
• Rino G. (1979): Víz alatti barlangászat. MKBT Vízalatti Barlangkut. Szo. kiadv. (ford.: Násfay B.-né). 1979. 2-21. l.
• Rómer F. (1868): A barlangokról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról. Archeol. Közl., VII.
• Rónaki L. (1961): Az abaligeti barlangkutató tábor. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1961. okt. 4-7.
• Rónaki L. (1962): Beszámoló Jelentés a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportjának 1961. évi működéséről. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. 27-28. l.
• Rónaki L. (1962): Az orfűi Vízfőforrás-barlang feltárt szakaszának földtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1962. II. 51-55. l.
• Rónaki L. (1963): Az orfűi Vízfőforrás-barlang 3. szifonjának áttörési lehetőségei. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1963. III. 44-46. l.
• Rónaki L. (1-967): Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtő területének vízföldtani viszonyai. Pécsi Műszaki Szemle, XII. 1. 3-11. l.
• Rónaki L. (1968): A Nyugati-Mecseki-karszt radiohidrogeológiája és a barlangokban végzett radioaktivitás-mérések. Pécsi Műszaki Szemle, XIII. 1-2. 1-12. l.
• Rónaki L. (1970): Vízfő-forrás és barlangjának kutatása. Karszt és Barlang, 1970. I. 25-30. l.
• Rónaki L. (1975): Helyesbítő kiegészítések a búvár-barlangkutatás történetének mecseki részéhez. Karszt és Barlang, 1975. I-II. 22. l.
• Rónaki L. (1976): Pincebarlang a pécsi Tettye-karsztforrás mésztufájában. Karszt és Barlang, 1976. I-II. 25-28. l.
• Rónaki L. (1976): A Mecseki Karsztkutató Csoport jelentése az 1976. évben végzett munkáról. Kézirat. Pécs, 1-18. l.
• Rónaki L. (1977): Mecseki Karsztkutató Csoport évi jelentése 1977-ről. Kézirat. Pécs, 1-28. l.
• Rónaki L. (1978): A Mecseki Karsztkutató Csoportjelentése az 1978. évben végzett munkákról. Kézirat. Pécs, 1-13. l.
• Rónaki L. (1980): A Mecseki Karsztkutató Csoport évi jelentése 1979. évről. Kézirat. Pécs.
• Rónaki L.-Vass B. (1960): Az "Orfűi Vízfő" forrás barlangjának kutatása és feltárása. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. 447-450. l.
• Sárváry I. (1970): A zsombolygenetika kérdéseiről. Karszt és Barlang, 1970. I. 5-14. l.
• Sárváry I. (1971): Víznyomjelzés az Alsó-hegy zsombolyaiban. Karszt és Barlang, I. 25-32. l.
• Schafarzik F.-Vendl A.-Papp F. (1964): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Bp.
• Schmidl A. (1863): Die Abaligether Höhle. Sitzungberichte der Königl. Akad. der Wiss., XLVIII. 1-15. l.
• Schmidt H. (1969): Langzeituntersuchungen über die Wirkung des Kluterthöhlenbesuches bei der chronisch-spatischen Emphysembronchitis. Zeitschrift für Angewandte Bäder- und Klimaheilkunde, 5. 11.
• Scholtz P. K. (1911): Barlangi jegyzetek. Kézirat. Bp.
• Scholtz P. K. (1921): Pál-völgyi-cseppkőbarlang. PTE Barlangkut. Szo. Havi Ért., I. 1. 4. l.
• Scholtz P. K. (1922): Pátvölgyi cseppkőbarlang. PTE Barlangkut. Szo. Havi Ért., II. 1. 2-3. l.
• Schönviszky L. (1930): A Kőháti-zsomboly. Turisták L., XLII. 363-364. l.
• Schönviszky L. (1968): A Kárpát-medence legrégebben ismert jégbarlangja. Karszt és Barlang, 1968. I-II. 11-16. l.
• Schönviszky L. (1979): Barlangi ismeretek a XVII. században. Karszt és Barlang, 1979. I-II. 1-4. l.
• Simon E. (1978): A Tekenősi Fekete-barlang geológiai felépítése és genetikája. A NME TDK 1978. évi jelentése. Kézirat. Miskolc.
• Somogyi J. (1975): Kísérleti eredmények és további tervek a tapolcai Tavasbarlangban. Besz. a Nemz. Barl. Unio Barlangterápiai Szakbizottságának magyarországi (II.) Szimpóziumáról, 149-163. l.
• Söphen L.-Kalinovits S. (1976): Jelentés a "Delfin" Csoport 1976. évi víz alatti barlangkutató tevékenységéről. Besz. az MKBT 1976. évi tev. 265-274. l.
• Strömpl G. (1912): Előzetes jelentés az 1911. nyarán az abaúj-gömöri barlangvidéken végzett barlangkutatásokról. Közlem. a MFT Barlangkut. Biz., 1912. 2.
• Szabó J. (1879): Budapest geológiai tekintetében. Magyar Orv. és Term. Vizsg. 1879. évi Vándorgy. Munk., 1-116. l.
• Szabó L. (1966): Összefoglaló jelentés a felsőanizuszi mészkőréteg Lillafüred-Jávorkút közötti szakaszának karszthidrológiai kutatásáról. Kézirat. Miskolc. 1-43. l.
• Szabó Gy. (1963): Angaben zur Mikroklíma d. Höhlen bei Lillafüred. Acta Climat., I-III. 1-4. l.
• Szabó L.-Kovács I.-Nosmüller S. (1963): Klímavizsgálatok az Abaligeti-barlangban. Pécsi Műszaki Szemle, VIII. 3. Pécs.
• Szabó P. Z. (1961): A Mecsek és a Villányi-hegység barlangjai. Karszt- és Barlangkutató, 1961. I. 3-20. l.
• Székely K. (1980): A barlangok védelme Magyarországon. Karszt és Barlang, 1980. I. 1-5. l.
• Székely K. (1980): Védett karsztos természeti értékeink. Karszt és Barlang, 1980. I. 6-12. l.
• Szentes F. (1948): A kénkovand-előfordulások földtani viszonyai a Keszthelyi-hegység környékén. Jel. a jövedéki mélykutatás 1947/48. évi munk., 51-103. l.
• Szentes Gy. (1963): A Bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. II. 61-65. l.
• Szentes Gy. (1964): A Bódvaszilas környéki karsztterület genetikai kérdései. Karszt és Barlang, 1964. I. 21-24. l.
• Szentes Gy. (1965): Földtani, tektonikai és genetikai vizsgálatok a Baradla- és Békebarlangban. Karszt és Barlang, 1965. II. 71-78. l.
• Szenthe I. (1969): Karsztjelenségek és képződményeik fejlődéstörténete a Nagy-Kevély környékén. Kézirat. Egyetemi Szakd. ELTE, TTK. Bp.
• Szenthe I. (1969): Új sikerek a zsombolykutatásban. Karszt és Barlang, 1969. II. 77-78. l.
• Szenthe I. (1970): Sikeres feltáró eredmények a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1970. I. 15. l.
• Szenthe I. (1970): Újabb eredmények a Baradla kutatásában. Karszt és Barlang, 1970. II. 63-64. l.
• Szenthe I. (1971): Újabb adatok az Alsó-hegy ősföldtani képéhez, különös tekintettel a zsombolyokra. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1971. 3-4. l.
• Szenthe I. (1971): Vízföldtani vizsgálatok a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1971. II. 57-60. l.
• Szenthe I.-Czakó L. (1976): Jelentés az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub barlangkutató csoportjának 1974. október 1-től 1975. december 31-ig végzett tevékenységéről. Besz. az MKBT 1976. évi tev., 275-286. l.
• Szenthe I.-Czakó L. (1977): Kutatási jelentés az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportjának 1977. évben végzett barlangkutatási tevékenységéről. Kézirat. Bp., Debrecen.
• Szeremley Sz. (1967): A Szamentu-barlang. Kézirat. Miskolc, 1-10. l.
• Szikszai T. (1979): "Herman Ottó" Karszt- és Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. Miskolc.
• Szilvássy Gy. (1960): A Ferenchegyi-barlang térképezésének befejezése. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. márc. 106-107. l.
• Szilvássy Gy. (1962): Beszámoló a vámőrségi barlangkutató csoport 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. VIII-X. 151-157. l.
• Szilvássy Gy. (1964): Beszámoló a Vámőrség Barlangkutató Csoport 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. II-III. 363. l.
• Szilvássy Gy. (1965): A Vámőrség barlangkutató csoport 1964. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1965. 1-2,. 16-18. l.
• Szilvássy Gy. (1966): A Pénzügyőr SE Természetbarát Szakosztálya Barlangkutató Csoportjának 1965. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1966. 30. l.
• Szilvássy Gy. (1967): A Pénzügyőr SE Természetbarát és Barlangkutató Szakosztályának 1966. évi beszámolója. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1967. 16-17. l.
• Szolga F. (1976): Hazánk harmadik legmélyebb barlangja a Tési-fennsíkon. Karszt és Barlang, 1976. I-II. 58. l.
• Tamás F. (1953): A magyar barlangkutatás újabb eredményei. Természetjárás és Társadalom, LXII. 12. 714-716. l.
• Tardy J. (1979): Neue Möglichkeiten der Speläotherapie in Ungarn. Internat. Sondersymp. Speläotherapie. Ennepetal. 41-43. l.
• Tardy J. (1980): Jelentés a barlangterápia jelentőségéről, helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről. OKTH, Kézirat. Bp.
• (Tasnádi) Kubacska A. (1928): Az első barlangszelvények és térképek Magyarországon. Földr. Közl., LVI. VII-VIII. 1-8. l.
• (Tasnádi) Kubacska A. (1929): Szemelvények a barlangok régi magyar irodalmából. Term. Tud. Közl., 1929. febr. 1. 74-79. l.
• (Tasnádi) Kubacska A. (1931): Régi magyar természettudományi megfigyelések (Barlangi sárkányok). A Természet, 27. 103-104. l.
• Thieme A. (1976): A VMTE Diogenes barlangkutató csoport beszámolója az 1976. évben végzett munkájáról. Besz. az MKBT 1976. évi tev., 231-232. l.
• Thieme A. (1977): Jelentés a KPVDSZ Vörös Meteor TE "Diogenész" barlangkutató csoport 1977. évi munkájáról. Kézirat. Bp. 1-8. l.
• Thieme A. (1978): Jelentés a KPVDSZ Vörös Meteor TE "Diogenes" barlangkutató csoport 1978. évi munkájáról. Kézirat. Bp. 1-25. l.
• Thieme A. (1979): Jelentés a KPVDSZ Vörös Meteor TE Diogenész barlangkutató csoport 1979. évi munkájáról. Kézirat. Bp. 1-20. l.
• Toldy F. (1871): Egy XIV. századbeli magyar vezeklő Irlandban. Századok, 4. 229-247. l.
• Topál Gy. (1954): Denevérgyűrűzés Magyarországon. Áll. Közt, XLIV. 1-2. 43-47. l. 3-4. 231-237. l.
• Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung., V. 47-483. l.
• Topál Gy. (1969): Denevérek - Chiroptera. Fauna Hungariae, Bp.
• Tóth L. (1965): Újabb feltárások és megfigyelések a Cserszegtomaji-kútbarlangban és környékén. Karszt és Barlang, 1965. II. 47-50. l.
• Vajna Gy. (1973): A rejtélyes Bátori-barlang. Gondolat Kiadó, Bp.
• Vajna Gy. (1972): Az esztramosi barlangok. A tatai Herman O. Termtud. Stúdió munkái, 1972/II. 161-164. l.
• Vajna Gy. (1975): Az Esztramos-hegy barlangjai. A Miskolci Herman O. Múz. Közl., 14. 125-139. l.
• Varga Cs. (1975): Jelentés a Hajnóczy József Barlangkutató Csoport 1974. évi munkájáról. Besz. az MKBT 1975. első félévi tevékenységéről, 33-35. l.
• Varga Cs. (1978): Az odor-vári Hajnóczy-barlang. Karszt és Barlang, 1978. I-II. 7-10. l.
• V. S. (Várszegi S.) (1969): A Miskolci Bányász SE barlangkutatói. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1969. 3. 3. l.
• Várszegi S. (1969): Beszámoló jelentés a Miskolci Bányász Sportkör Természetjáró és Barlangkutató Szakosztály 1969. évi munkájáról. Kézirat. Miskolc, 1-2. l.
• Várszegi S. (1974): A miskolci barlangkutatás múltja és jelene. Karszt és Barlang, 1974. I. 1-6. l.
• (Várszegi S.) (1977): Beszámoló a Miskolci Bányász Sportkör Barlangkutató Csoportjának 1960-tól 1977-ig végzett munkáiról. Kézirat. Miskolc, 1-21. l.
• Várszegi S.-Kositzky J. (1964): Beszámoló a Miskolci Bányász Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. II-III. 43-45. l.
• Várszegi S.-Kositzky J. (1966): Beszámoló jelentés a Miskolci Bányász SK Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály éves munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1966. 23-24. l.
• Vass B. (1960): Legújabb kutatások az Abaligeti-barlangban. Rádióelőadás. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1960. jún. 322-323. l.
• Vass B. (1961): Vízfőforrás-barlangja. Pécsi Műszaki Szemle, 1961. VI. 2.
• Vass B. (1962): Megfigyelések az orfűi Vízfő forrás barlangjában. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1962. 74. l.
• Vass B. (1963): Beszámoló a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportjának 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1963. VIII-X. 164-165. l.
• Vass B. (1965): Jelentés a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportjának 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1964. 5-6. l.
• Vass B. (1965): A Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportjának 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkut. Táj., 1965. 1-2. 19-20. l.
• Vass B. (1964): A Nyugati-Mecsek barlangjai. Term. Tud. Közl., 1964. 8. 1. 16-19. l.
• Vass I. (1831): Az Aggteleki barlang le írása... - Pest
• Venkovits I. (1936): A Legény-barlang újabb feltárásának eredményei. Barlangvilág, VI. 3-4. 71-74. l.
• Venkovits I. (1947): A Sátorkő-pusztai-barlang. Természetbarát, XXVII. 1. 5-6. l.
• Venkovits I. (1949): Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz. Hidr. Közl., XXIX. 5-6. 160-168. l.
• Venkovits I. (1953): Természetvédelmi szemle a Cserszegtomaji-kútbarlangban. Kézirat. Bp., 1-2. l.
• Vértes L. (1957): Medveemberek krónikája. Gondolat Kiadó, Bp.
• Vértes L. (1959): Untersuchungen über Höhlensedimenten. Rég. Füz., 1959.
• Vértes L. (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emberei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp.
• Vid Ö. (1976): A VMTE Baradla Barlangkutató Csoport 1976. évi kutatási jelentése. Besz. az MKBT 1976. évi tev., 223-230. l.
• Virág Z. (1980): István-lápai-barlang. NME Közl., 1980. I. 28. 3-4. 133-137. l.
• Virág Z. (1978): Az Istvánlápai-barlang geológiai vizsgálatának kivonata. A NME TDK csoportja 1978. évi jelentése. Kézirat. Miskolc, 1-5. l.
• Vöröss L. Zs. (1969): Mohok és harasztok az Abaligeti-barlangban, villanyfényben. Bot. Közl., 56. 176. l.
• Walkovszky A. (1970): Mikroklímamérések a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1970. I. 17-18. l.
• Wernher G. (1549): De admirandis Hungariae aguis hypomnemation. Basel.
• Zákonyi F. (1943): A tihanyi barátlakások sorsa. Balatoni Kurír, Bp. 1943. okt. 21. 3.1.
• Zicsi A. (1974): Ein neuer Höhlen-Regerwuram (Oligochaeta: Lumbricidae) aus Ungarn. Acta Zool. Hung., XX. 227-232. l.
• (1976): Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1976. évi jelentései. Besz. az MKBT 1976. évi tev., 74-100. l.
• (1977): Az Alba Regia barlangkutató csoport évkönyve, 1977. Kézirat. Székesfehérvár, 1-76. l.
• (1978): Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1978. Kézirat. Székesfehérvár, 1-115. l.
• (1979): Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1979. Kézirat. Székesfehérvár, 1-128. l.
• (Évsz. n.): Akták, ügyiratok a Sátorkő-pusztai-barlangról. Kézirat. Bp.
• (1980): A barlanggyógyászat (Tudományos helyzetkép). Kézirat. Bp.
• (1978): Barlangi merülések irányelvei. MKBT Vízalatti Barlangkut. Szo., 1978. szept. 15. Kézirat. Bp.
• (1903): Bujkáló folyó Tapolcza alatt. Tapolczai Lapok, I. 7. 1903. febr. 17.
• (1961): Drámai órák a bódvaszilasi óriásbarlang sziklakürtőjében. Népszava, 1961. nov. 12.
• (1925): Éjszakai tudományos kutatás a tavasbarlangban. Tapolcai Lapok, 1925. nov. 15.
• (1979): FTSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály. Jelentés, 1979. Kézirat. Bp. 1-17. l.
• (1978): A hévízi búvártragédia körülményei és tanulságai. Karszt és Barlang, 1978. I-II. 76-77. l.
• (1931): Kútásás közben föld alatti termeket és folyosókat találtak. Tapolcai Újság, 1931. jan. 4.
• (1928, 1931): A M. Kir. Földtani Intézet aktái. 666/1928, 333 (1931), a Cserszegtomaji-kútbarlang felfedezéséről. Kézirat. Bp.
• (1978): Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem TDK csoportja 1978. évi jelentése. Kézirat. Miskolc.
• (1925): Nyomozás a pálvölgyi-barlangban. Az Est, 1925. VIII. 14.
• (1858): Orvosi Hetilap, 1858. aug. 22.
• (1967): Régi Magyar Költők Tára, II. és IV. Bp.
• (1975): A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése. Besz. az MKBT 1975. második félévi tev., Bp.
• (1937): A tapolcai tavas barlang felfedeztetése. Balatoni Kurír, V. 34. 1937. aug. 25.
• (1912): A tapolczai tavasbarlang műtanrendőri bejárása. Tapolczai Lapok, XI. 14. 1912. aug. 31.
• (1923): A tapolcai tavasbarlang (Újra megnyitják). Tapolcai Újság, V. 12. 1923. márc. 25.
• (1912): A tapolczai tavasbarlang ünnepélyes megnyitása. Tapolczai Lapok, XI. 20. 1912. máj. 12.
• (1940): Tavasbarlangunk további föltárása. Tapolcai Lapok, XLVI. 42. 1940. okt. 13.