1992-BEN AZ EGYESÜLT NEMZETEK Szövetségének Környezeti és Fejlesztési Konferenciáján, amelyet Rio de Janeiro-ban tartottak meg, fokozott figyelmet szenteltek a növényi, állati valamint a mikroorganizmusok sokféleségének, diverzitásának, amelyek a Bioszférát alkotják. Ez a diverzitás nemcsak ökológiai jelentőségű, hanem gyakorlati értéke is van, akár mint gén-forrás, amelyet a klasszikus növény- és állatnemesítésben lehet felhasználni, akár mint egyes gének forrása, amelyeket viszont az alkalmazott genetikában lehet hasznosítani. Ma ennek a diverzitásnak a szétdúlása, elherdálása folyik, olyan lépések révén mint például a trópusi esőerdők rombolása.
Röviddel a Riói találkozó után a londoni Royal Society (Királyi Társaság) valamint a National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományakadémia) Washington DC-ben egy nyilatkozatot fogadott el, amely négy lényeges indokot sorolt fel, amelyek miatt létfontosságú a Föld élő szervezeti- és ököszisztéma-szintű diverzitásának megőrzése. Ezek a következők:
- az erkölcsi érv, amely szerint minden nemzedéknek kötelessége azt a diverzitást hátrahagyni a következő nemzedéknek, amelyet örökül kapott;
- jelenlegi tudatlanságunk, amely a Bioszférát valamint azokat a lehetséges hatásokat illeti amelyeket a trópusi ökoszisztémák gyakorolnak az éghajlatra;
- a vad változatok fontossága a növény- és állatnemesítésben;
- az eljövendő gazdasági erő amelyet a jelenleg kevéssé kihasznált fajok jelentenek majd az orvostudományban, iparban, mezőgazdaságban.
Az emberi biodiverzitás szintén veszélyben van, mivel a növekvő urbanizáció számos kis, elszigetelt közösséget rombolt le szerte a világon. Ez okból a Human Genome Diversity Project (Emberi Genom Diverzitás Tervezet) belevetette magát az emberiség diverzitásának tanulmányozásába. A cél sokezer egyénből vett DNS-minta tanulmányozása, hogy javítsák vagy legalább megértsék a genetikai változásokat, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és érzékenység mintáit, valamint az ősi népvándorlási mozgásokat.
Megdöbbentő, hogy jelenlegi tudatlanságunk mély és ráadásul kétszeres is, ami a genetikai diverzitást és annak gyakorlati értékét illeti:
- egyszerűen nem tudjuk, hogy a Földön hány faj létezik: a becslések öttől nyolcvanmillióig ingadoznak.
- ezek közül kevesebb mint másfél milliót vizsgáltak meg tudományosan. A legjobb esetben is ez csak 30 százalékát jelenti a bolygónkon levő összes életformának, a legrosszabb esetben viszont jóval kevesebb mint 3 százalékát. Rendkívül súlyos tény, hogy ésszerű számítások szerint mit sem tudunk azoknak a géneknek az elsöprő többségéről, amelyek hordozzák és fenntartják az életet a Földön.