1888-ban született a Hont vármegyei
Szántón. Apja ügyvéd volt. A lévai gimnázium elvégzése után a magyaróvári
Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Párhuzamosan a budapesti tudományegyetemen
jogot is hallgatott, 1910-ben az államtudományok doktorává avatták.
Katonai szolgálatának az 19081909. években a soproni 13. közös tüzérezredben tett eleget. Az 1914. évi mozgósítástól 1917 márciusáig különböző harctereken teljesített katonai szolgálatot, majd 1918 februárjától 1919 végéig a háborús Közélelmezési Minisztérium sertésosztályán előadóként dolgozott.
Konkoly Thege Sándort 1910-ben a debreceni Gazdasági Akadémián tanszéki gyakornokká nevezték ki, de már egy félév múlva megválasztották az Országos Magyar Gazdasági Egyesület segédtitkárává, 1914-ben titkárrá és 1929-ben főtitkárrá léptették elő. 1942-ig mindvégig az egyesület állattenyésztési szakosztályán dolgozott, 1920-tól mint annak vezetője. Munkakörébe az állattenyésztési, a tejgazdasági és az állategészségügyi kérdések tartoztak. Főként az állattenyésztés minőségi fejlesztésének, a népies állattenyésztés emelésének, a takarmánytermelés okszerűbbé tételének és az értékesítés javításának megoldási módjai érdekelték. Kidolgozta a törzskönyvezés reformját, megalapította a szarvasmarha elit-törzskönyvet, átszervezte és két évtizeden át kiváló szakértelemmel vezette az Országos Törzskönyvelő Bizottságot. Életre hívta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületét és a Marhatenyésztők Országos Egyesületét. 1921-től kezdődően az új kőbányai telepen rendezte a tavaszi tenyészállatvásárokat, s ezeket külföldiektől is látogatott, nagyszabású országos mezőgazdasági kiállításokká fejlesztette. Több mint két évtizeden át az Országos Állategészségügyi Tanácsnak tekintélyes tagja volt. 1936-ban megszervezte, majd mint igazgató vezette a Tejtermelők Országos Szövetségét. E minőségében behatóan foglalkozott a magyar tejgazdaság és tejértékesítés ügyeivel. Az OMGE-ban betöltött működésének ideje alatt bejárta és megismerte az országnak úgyszólván minden vidékét.
A mezőgazdaságfejlesztési törvény és munkaterv (1942: XVI. tc.) végrehajtása egyik fő irányítójául 1942 júliusában adminisztratív államtitkárrá nevezték ki a Földmívelésügyi Minisztériumba, ahol 1944. október 15. napjáig működött. Felülvizsgálati hatáskörébe tartozott az állattenyésztési, az állategészségügyi, a termelési és egy ideig a szakoktatási főosztály munkája.
1945-ben, a Földművelésügyi Minisztériumban működő igazolóbizottság elismerte munkásságának eredményeit és az ő antifasiszta voltát, de a második világháború idejében betöltött államtitkársága miatt nyugdíjazásra ítélték.
Konkoly Thege Sándor 1920-tól kezdve évtizedeken át felsőfokú szinten tanította az állattenyésztési ismereteket. 1920 óta az Állatorvosi Főiskolán, majd 1923-tól a Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara mezőgazdasági osztályán is mint meghívott előadó működött. 1925-ben az Állatorvosi Főiskolán és 1926-ban a Közgazdaságtudományi Karon az "állattenyésztési politika" tárgykörből magántanárrá habilitálták. Ezt a tudományos fokozatot 1935-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is megerősítette. Önálló tárgyként a hazai viszonyokra figyelemmel ő dolgozta ki az állattenyésztési politikai ismeretanyagát és módszerét. Ez a tantárgy nemcsak nálunk, hanem külföldi egyetemeken sem szerepelt korábban. A sok tekintetben újszerű tananyag utóbb a hazai mezőgazdasági főiskolák előadásainak is alapul szolgált. Felsőoktatási és szakirodalmi működésének elismeréséül a József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanácsának javaslatára Konkoly Thege Sándort 1937-ben az egyetemi rendkívüli, és majd 1944-ben rendes tanári címmel tüntették ki. Vonzó egyetemi előadásain kívül gazdagyűléseken, továbbképző tanfolyamokon is tartott előadásokat.
Az Agrártudományi Egyetem 1945. évi megszervezésekor létesített második állattenyésztéstani tanszék élére pályázat mellőzésével őt hívták meg. Az 1946/1947. tanévben tanárhelyettesként működött, 1947 júniusában pedig egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Ez időbeni tanári működése során a gyakorlati irányú oktatást igyekezett kiépíteni; hallgatóival személyes kapcsolatot tartott fenn.
Érdekképviseleti és oktatói működésén kívül - főként a takarmányozás területén - tudományos kutatásokat is folytatott. Az 1920-as években az ország minden vidékéről 144 kisüzemből adatokat gyűjtött a népi állattenyésztés takarmányozási hibáinak megállapítása végett, és az egybegyűlt adatokat a kívánatos tennivalók elhatározásához feldolgozta. Az ország számos vidékéről származó takarmánymintákat az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson vegyi és az állati szervezet által való kihasználás szempontjából vétette vizsgálat alá. Kísérleteket kezdett a silózás egyszerűbb végrehajtására vonatkozóan is.
1945 után is igyekezett tudását, tapasztalatait hasznosítani. Amikor 1948 őszén az Agrártudományi Egyetem első átszervezésekor összevonták az általános és a különleges állattenyésztési tanszéket, az újra egyesített tanszék vezetésével nem a régi professzort, hanem őt bízták meg, de már 1949-ben az egyetem budapesti osztályának még működő többi tanárával együtt Konkoly Thege Sándort is rendelkezési állományba helyezték, majd öt szolgálattételre a szervezés alatt álló Állattenyésztési Kutatóintézethez önálló kutatóként osztották be, ahol a szarvasmarha-tenyésztési osztályon kapott munkafeladatot. Az osztály kutatási tervének kidolgozásakor több téma kutatására javaslatot tett, ezek közül nem egyet elfogadtak, és témavezetőnek őt bízták meg.
1945 előtt külföldi tanulmányutakon járt Angliában, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Jugoszláviában, és részt vett néhány nemzetközi kongresszuson, hogy a helyszínen megismerje a külföldi állattenyésztést, és kapcsolatba lépjen a külföldi állattenyésztési szaktekintélyekkel.
Könyv alakjában megjelent főbb művein kívül közreműködött Schandl József: Általános állattenyésztés című könyve III. kiadásának (1948) átdolgozásában. Szerkesztette a Magyarország állattenyésztése 4 kötetes, 1926-ban három nyelven megjelent adattárt; változó társszerkesztőkkel tíz évig a "Köztelek" című szaklapot és három évtizeden át a Köztelek Zsebnaptárt. Főként a "Köztelek"-ben megjelent több száz írása felöleli az állattenyésztésnek úgyszólván egész területét, elsősorban a tenyésztés, az állatértékesítés, valamint az agrárpolitika időszerű kérdéseit.
Az első világháború után kialakult új európai helyzetben a magyar mezőgazdaság szinte teljesen megváltozott körülmények közé került. A változás a harmadára-negyedére csökkent országterületnek művelési ágak szerinti új megoszlására, a megmaradt országrésznek nagyobb népsűrűségére és arra volt visszavezethető, ~ hogy mezőgazdasági exportunk az osztrák-magyar közös vámterület megszűnése következtében nehezebb lett, különösen az 1929-1933. évi súlyos nemzetközi gazdasági válság idején kialakult alacsony termény- és állatárak ellenére is biztosítani kellett a hazai agrártermelés töretlen folytonosságát. A Konkoly Thege Sándor működésének fő történeti hátteréül tekinthető 1920-1944. évi negyedszázadban eleinte a többtermelés és az ezzel összefüggő hasznos beruházások kérdése, utóbb a gazdasági válság romboló hatásainak enyhítése, majd hazánkban a második világháborút közvetlenül megelőzően és a háború ideje alatti években a hitleri Németország által való gazdasági kizsákmányolás elleni - eléggé sikertelen védekezés volt a magyar agrárpolitika súlypontos törekvése, amelyből ő tudásával és ernyedetlen szorgalmával bőven kivette részét. Különösen a két világháború közötti időszakban Konkoly Thege Sándor a magyar agrárközélet megbecsült személyisége és a hazai állattenyésztési politika mindenki által elismert képviselője volt, 1969. február 3-án Budapesten hunyt el.
Főbb munkái:
Állattenyésztésünk fejlődésének fő feltétele. Javaslatok takarmánytermelésünk javítására. Bp., 1920. 148 lap.
A mezőgazdasági kiállítások és állatdíjazások jelentősége és oktató hatása. Bp., 1929. 8 lap.
Állattenyésztésünk versenyképességének fokozása. Bp., 1933. 22 lap.
Állattenyésztésünk fejlesztésének irányai, eszközei és eredményei. Állattenyésztési politika. Bp., 1948. 287 lap.
Irodalom:
MMgMA. Személyi Emlékanyag Gyűjtemény.
(dr. Mártha Zsuzsánna)