Matematikai képletek
Matematikai képletek
(pi) 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279...
(természetes logaritmus) 2,718 218 828 5...
Síkidomok méreteinek kiszámítása
K: kerület a, b, c, d: oldalak m: magasság az egyik oldaltól számítva
T: terület
,
,
,
: szögek r: sugár
d: átmérő (kör esetén)
Háromszög K = a+b+c = b(1+cos
)+c(1+cos
)
am 














ab sin
a2 sin
sin
T = -- =
s(s-a)(s-b)(s-c) = -------- = --------------
2 2 2 sin

K
c
b
m s = -
2











a
Paralelogramma T = am = ab sin










b
m










a
c
a+c 






Trapéz T = --- m d
b
m
2 










a
ef
Deltoid T = --- e, f: átlók
2
d
2
Kör K = 2
r =
d 2 T =
r2 = -d2 =
---
c = --- 4
c

ri
Körcikk T = --- = ---- r2
0 i = ---- r2
0
2 3600 1800
Ellipszis T =
ab a, b: sugarak
A: felület R: testsugár a: élhossz
V: térfogat r: sugár m: magasság
r: sugár (forgástesteknél) d: átmérő
3 1
Kocka A = 6a2 V = a3 R = -- a r = - a
2 2
2
2 1+
5
Oktaéder A = 2
3a2 V = -- a3 R = -- a r = ---- a
3 2 4







15+7
5
Dodekaéder A = 3
5(5+2
5) a2 V = ------ a3
4






1+
5 1
25+11
5
R = ---- a r = -
------- a
4 2 
10
5 1+
5
Ikozaéder A = 5
3a2 V = --- (3+
5) a3 R = ---- a
12 4






42+18
5
r = -------- a
12
Forgáshenger A = 2
r(m+r) V =
r2m
r2m
Forgáskúp A =
r(a+r) V = ----
3
a: a csúcs magassága az alap peremétől
r: az alap sugara
m: a csúcs magassága az alap középpontjától
4
Gömb A = 4
r2 =
d2 V = -- r3 = - d3
3 6
Szögfüggvények
a b a b

sin
= - cos
= - tg
= - ctg
= -
c c b a
c
a c b
csc
= - sec
= -
a c







b
a = c sin
= b tg
b = c cos
= a ctg
c2 = a2+b2
c = a sin
= b sin
sin
sin2
+ cos2
= 1 tg
= ----- tg
ctg
= 1
cos
1 1
1+tg2
= ------ 1+ctg2
= ------
cos2
sin2
szinusztétel

a:b:c = sin
: sin
: sin
c
b koszinusztétel
-
c2 = a2+b2-2ab cos
tg ---











a-b 2
a tangenstétel --- = ------
a+b
+
tg ---
2
Két pont távolsága
















(x2-x1)2+(y2-y1)2
Szakasz felezőpontjának koordinátái
x1+x2 y1+y2
x = -----, y = -----
2 2
Descartes- és polárkoordináta-rendszer
x, y: Descartes-koordináták r,
: polárkoordináták




x = r cos
r =
x2+y2
y = r sin
= x tg y
[Diáknaptár 1994-1995]
Legnagyobb közös osztó
(a, b) (a, b, c) stb.
A számokat prímhatványok szorzatára bontjuk, és a mindegyik számban szereplő
prímszámokat az előforduló legkisebb hatványkitevőre emelve összeszorozzuk.
Legkisebb közös többszörös
[a, b] [a, b, c] stb.
A számokat prímhatványok szorzatára bontjuk, és a bennük szereplő összes
prímtényezőt az előforduló legmagasabb hatványkitevőjükre emelve
összeszorozzuk.
Relatív prím
Két vagy több egész szám, ha az 1-en kívül nincs más közös osztójuk.
A számelmélet alaptétele
Minden 1-től különböző pozitív egész szám felbontható prímszámok szorzatára.
Az összeadás kommutatív tulajdonsága: a tagok fölcserélhetők.
A szorzás kommutatív tulajdonsága: a tényezők fölcserélhetők.
Az összeadás asszociatív tulajdonsága: több összeadásnál az összeg tagjai
tetszés szerint csoportosíthatók.
A szorzás asszociatív tulajdonsága: több szorzásnál a szorzat tényezői
tetszés szerint csoportosíthatók.
A szorzás az összeadásra nézve disztributív: összeget tagonként is
szorozhatunk, (a + b) . c = ac + bc.
Racionális szám: két egész szám hányadosaként megadható szám, p/q alakban
fölírható (p és q egész, q
0).
Számtani közép: n darab valós szám számtani közepe az összegük n-ed része.
Mértani közép: n darab nemnegatív valós szám mértani közepe a szorzatuk n.
gyöke.
n oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege (n-2).1800
n oldalú konvex sokszög összes átlójának száma n(n-3)
------
2
Halmazok
Halmaz megadása
A =
R+ =
p =
A
B: A részhalmaza B-nek, ha A minden eleme egyben B-nek is eleme. A két
halmaz egyenlő, ha A
B, és B-nek nincs A-hoz nem tartozó eleme.
A
B = : két halmaz direkt (Descartes-féle szorzata) az
összes olyan (a;b) alakú rendezett pár, ahol a
A és b
B.
A
B: két halmaz uniója azon elemek halmaza, amelyek legalább az egyiknek
elemei. Ha B
A, akkor A
B = A. Az unióképzés kommutatív: A
B = B
A, és
asszociatív: (A
B)
C = A
(B
C) = A
B
C.
A
B: két halmaz metszete azon elemek halmaza, amelyek mindkettőnek elemei.
Ha B
A, akkor A
B = B. A metszetképzés kommutatív és asszociatív.
A\B: az A és B halmazok ebben a sorrendben vett különbsége A azon elemeinek
halmaza, amelyek nem elemei B-nek. A különbségképzés nem kommutatív és nem
asszociatív.
Matematikai logika
A
B: konjunkció, és művelet. Eredménye abban az egy esetben igaz, ha mindkét
kijelentés igaz. Kommutatív és asszociatív.
A
B: diszjunkció, megengedő vagy művelet. Eredménye abban az egy esetben nem
igaz, ha mindkét állítás nem igaz. Kommutatív és asszociatív.
A: negáció, tagadás művelet. Eredménye a kijelentés tagadása.